Robert Yugovich

Robert Yugovich a vajdasági Topolyán született, magyar nemzetiségű családban. Fiatalkorát a délszláv háború határozta meg: a Jugoszláv Néphadseregben szolgált, de hamar felismerte, hogy a háború nem az ő útja. Dezertált, és Magyarországra került, ahol új életet próbált kezdeni.

Az útkeresés azonban az alvilágba vezette: éveken át a nemzetközi szervezett bűnözés köreiben mozgott, Európa több országában. Végül szakított ezzel az életmóddal – önként feladta magát a magyar hatóságoknak, együttműködött a rendőrséggel, és tanúvédelmi programba került. Bár a program keretében segített leleplezni egy szerb maffiacsoportot, első fokon tizennégy év börtönre ítélték; az ítéletet másodfokon hat évre csökkentették, majd a Legfelsőbb Bíróság jogerősen kilenc évre súlyosbította.

A börtönévek alatt kezdett komolyan írni. Az őszinteség jutalma című könyve 2010 karácsonyára jelent meg, ezt követte a Narkománia, az Olja, a Hontalan hazafi és a Topolyai fiúk. 2016 nyarán szabadult. A börtönben elkezdett visszaemlékezését szabadulása után folytatta: ebből lett a 2019-ben megjelent Roncsgyár, Az őszinteség jutalma folytatása.

Könyvei többnyire személyes tapasztalatokra épülnek, és egyszerre vallomások és társadalmi látleletek. Írt a délszláv háborúról (Hontalan hazafi), az emberkereskedelemről és a szexiparról (Olja), a kábítószerek világáról és a megelőzés lehetőségeiről (Narkománia), a magyar igazságszolgáltatásról és a börtönviszonyokról (Az őszinteség jutalma, Roncsgyár), regényt pedig egy polgárháború sújtotta, jövőbeli Magyarországról (Topolyai fiúk). Stílusa nyers és szókimondó: nem az irodalmi finomkodást, hanem az őszinte, közvetlen megszólalást választja.